» BUDAPEST JIU-DO CLUB
Mesterek:

Dr. Jóvér Béla
Czetka Zoltán
Csernák János
Gergely Máté
Horváth Zsolt
Legéndy Miklós
Lipcsei Sándor
Dr. Pados Róbert
Dr. Szőnyi András
Vígh Csaba

Edzések helye:
JDSE dojo
Budapest VIII., Somogyi Béla u. 13. (A Blaha Lujza térnél, a Corvin Áruház mellett)

Időpontok:
Hétfő - 18:30 - 21:00 1-es terem
Szerda - 18:30 - 21:00 1-es terem

Új tagok felvétele:
15 év feletti fiúkat, lányokat elvileg folyamatosan felveszünk, gyakorlatban azonban korlátot jelent az edzőhelység véges befogadóképessége. Ezért az érdeklődőktől azt kérjük, hogy előzetesen tájékozódjanak Nagy Ákos egyesületi elnöknél, az alábbi elérhetőségeken:
e-mail: nagy.akos@vmkomm.hu
mobil: 06-20-9331801

Bemutatkozás
A Budapest Jiu-do Club bejegyzett közhasznú egyesületként működik (egyesületi oldal).

Tevékenységünket így jellemezhetjük: a tradicionális judo művelésére, tanítására és népszerűsítésére alakult szabadidősport tevékenységet folytató baráti kör vagyunk.

A klub nevét értelmezve szeretnénk közelebbről megvilágítani a fenti tömör meghatározás pontosabb jelentését.

Klubunk nevének megválasztásakor a Budapest névvel arra kívántunk utalni, hogy az első ilyen felfogásban működő hazai, és természetesen fővárosi klub. Az időközben megszűnt Mélyépterv Sportkör judo csapatának utódja, vagyis ugyanabban a műhelyben született, ahonnan a hazai shotokan-karate, kempo-karate és aikido is elindult útjára.

A jiu-do a judo két japán írásjelének egy másik kiolvasási lehetősége. Azért választottuk a tradicionális judo megjelölésére, mert a századfordulón még ez az elnevezés is szokásos volt és a tradicionális judo éppen az akkori, Jigoro Kano alapító-mester által elgondolt eredeti felfogáshoz tér vissza. Milyen a viszony a judo küzdősport (cselgáncs) és a jiu-do között? Viszonyuk a rész és az egész viszonya. Kezdetben a judo három elemet tartalmazott:
  • alapvető célja a do, a belső út, a személyiség komplex, fizikai, szellemi és erkölcsi fejlesztése volt, amit előmozdít a harcművészeti technikák különféle módon, különféle céllal történő gyakorlása,

  • a fegyver nélküli önvédelem gyakorlatban is kiválóan bevált módszere volt, alapját képezte a japán fegyveres testületek ilyen jellegű kiképzésének, rendre győztesen került ki a más stílusokkal vívott, ha nem is életre halálra, de gyakran komoly sérülésekig menő küzdelmekből,

  • a stíluson belüli, saját társakkal való gyakorlásnál a korábbi hagyományos formagyakorlatok mellett Kano mester bizonyos fogások megtanulásakor - a sérülések kizárását szolgáló szabályok alkalmazása mellett - bevezette a randorit, a szabadstílusú küzdelmet. Ez forradalmi újítás volt és megteremtette egy új, szép és egész embert kívánó, kemény küzdősport lehetőségét, - hamarosan megszületett a verseny judo, az egyik legfiatalabb olimpiai sportág.


A rész és egész viszonya úgy értendő, hogy tevékenységünk egy része arra irányul, hogy tanuljuk és műveljük a verseny judót: egyrészt, mert önmagában véve is nagyszerű dolog, másrészt azért, mert így a modern edzéselméleti felismerések és módszerek bekerülnek a harcművészeti technikák gyakorlásába is. A verseny judo terén természetesen nem versenyeredmények elérése a célunk, hiszen a jiu-dót csak mint fő foglalkozásunk melletti szabadidő tevékenységet gyakoroljuk és azon belül is csak időnk egy részét fordítjuk a versenyszabályok szerinti küzdelemre.

Figyelmünk, tehát az egész judóra irányul; a zen-buddhizmus szellemében felfogott, de vallási vonatkozások nélküli relaxációs, meditációs kultúrára és a fegyver nélküli harcművészet teljes rendszerére. Ez a rendszer a verseny judóból ismert dobás és földharc technikák mellett a versenyekről kitiltott ütéseket rúgásokat, feszítéseket és ízület csavarásokat is szerves egységbe ötvöző igen hatékony harcművészeti stílus, amely tartalmazza a különféle fegyveres, eszközös támadások elleni védekezéseket is. Klubunkban a hagyományos judo technikák mellett elsajátítjuk a fegyverekkel való bánásmódot is (kard, kés, különféle hosszúságú botok, nunchaku, sai, tonfa, stb.), és a párbaj jellegű páros küzdelem mellett fontosnak tartjuk csata jellegű összecsapásokat is, mert ezek modellezik a valóságos harc vagy hétköznapi döntéshozatali helyzetek kaotikus jellegét, és fejlesztik az ilyenkor hatékony helyes intuíciót.

Baráti klubok és elérhetőségeik: barátaink
2006-09-04