Magyar Jiu-do Szövetség

A Magyar Jiu-do Szövetség 1995. november 5.-én alakult meg, és jelenleg tucatnyi klubot, körülbelül 300 főt képvisel. Egyik alapítója, a Budapest Jiu-do Club, a korábbi Mélyépterv Judo Szakosztály és Japán Harci Játékok Klubjának utódja, amely már több mint 25 éve ápolja a japán harcművészeti hagyományokat.

Mivel foglalkozunk, és miért választottuk a jiu-do elnevezést?

Emblémánkon a ju-do két ismert japán írásjele látható, vagyis a jiu-do ugyanaz, mint a ju-do. Ennek megértéséhez tudni kell, hogy a japán szavak általunk ismert alakja úgy jön létre, hogy a japán kiejtés alapján az angol kiejtési szabályok szerint leírják, ez az úgy nevezett Hepburn-féle átírás. Gyakran előfordul azonban, hogy az angol fül számára nem egyértelmű, hogy mi az, amit éppen hall. Ez a helyzet a "ju" szóval is, sokan "jiu"-nak hallották és így írták át. Hasonló a "jutsu" szó is, ami technikát jelent és sokan "jitsu"-nak hallották és írták. A judo megszületésekor, a múlt század végén még a jiudo és jiu-jitsu átírás is szokásos volt. Ennek szemléltetésére a mellékelt ábrán bemutatjuk az egyik első, teljes, angol nyelven is megjelent judo könyv címlapját. A cím magyarul így hangzik: A teljes Kano-féle jiu-jitsu (jiudo). Alcím: A japán kormány hivatalos jiu-jitsuja. Később a többféle írásmódot egységesítették és a judo , illetve ju-jutsu lett a hivatalosan elfogadott forma.

++
A judóról megjelent első teljes könyv címlapja.
Az eredeti mű 1905-ben látott napvilágot, az első angol nyelvű kiadás dátuma: 1924. Kiadója, Putnam. 1938-ig ötször nyomták újra. 1961-ben a Dover kiadó is kiadta (a két utolsó fejezet, az atemi-technikák és az újjáélesztési eljárások elhagyásával). Az 1961-es kiadáson az új írásmódnak megfelelően a címlapon zárójelben már nem a jiudo, hanem a judo - szó szerepel.


A feltett kérdésre tehát az a válasz, hogy a hagyományos, teljes júdóval foglalkozunk, ezért választottuk a régies írásmódot. Élőszóban azonban dzsúdónak és nem dzsiudónak ejtjük, éppúgy, mint ahogyan a régiesen írt utcza szóban sem mondjuk ki a z-betűt. Dzsúdósok vagyunk, akik dzsúdót gyakorolnak. Egyetlen kivétel; amikor szövetségünkről beszélünk, ilyenkor hangsúlyozzuk az "i "-betűt, nehogy összetévesszék a verseny-júdót irányító Magyar Judo Szövetséggel.

Mi a judo és miért nevezték eleinte Kano-féle jiu-jitsunak?

Elterjedt az a tévhit, hogy a judo úgy jött létre, hogy Kano mester elhagyta a különféle jitsu iskolák tanításaiból a veszélyes fogásokat és meghagyta azokat, amelyek alkalmasak voltak a versenyszerű küzdelemre. Ez egyszerűen nem igaz. Kano mester harcművészetet tanult és tanított. Ennek során rájött, hogy vannak jó, hatásos, természetes könnyedséggel végrehajtható technikák és vannak mesterkélt, erőltetett megoldások. Felismerte, hogy a jó technikák mélyén közös alapelvek rejlenek, a rosszak pedig megsértik ezeket az alapelveket. A harcművészetben, miként minden más mesterségben is, a hatékonyság titka, hogy a dolgok belső szerkezetével, mozgásával, logikájával összhangban cselekedjünk. Így a kivitelezés természetes, erőlködés nélküli, és rendkívül eredményes lesz, a végrehajtóban és a szemlélőben a lágyság képzetét kelti, tehát illik rá a japán jiu (ju) jelző. Nem erő nélküli lágyság ez, hanem az erő legésszerűbb felhasználását biztosító értelmes, beleérző, körültekintő magatartás. A Kano-féle új rendszer úgy jött létre, hogy a mester a hatékony fogásokat megtartotta, a működésképteleneket elhagyta. A megtartott technikákra azonban sok mindent lehet mondani, de azt nem, hogy ne lehetne ártani vele másoknak. Harcművészet ez a javából! A könyv alcíme nem véletlenül az, hogy a japán kormány hivatalos jiu-jitsuja - ez volt a japán fegyveres erők közelharc kiképzésének alapja.

Az más kérdés, hogy a legveszélyesebb elemek elhagyásával a judo tényleg alkalmassá vált arra, hogy versenysport legyen, méghozzá egy nagyon szép, érdekes és személyiségfejlesztő értéke miatt különösen hasznos küzdősport - ez azonban nem a teljes judo, csak bizonyos részeinek speciális gyakorlási módszere.

A judo harcművészet veszélyes eszköz, láthatatlan, de valóságos fegyverként kell bánni vele. Rendkívül összetett, változatos technikai repertoárjának köszönhetően ideálisan megvalósítható általa a jogos önvédelem alapelve: a védekezés szigorúsága legyen arányban a támadás súlyosságával. Mindez azonban csak mellékes haszon, a judo tanulásának célja nem az, hogy ártsunk másoknak, hanem, hogy a gyakorlás során legyőzzük gyengeségeinket és jobb emberekké legyünk. A mai judo "bibliája" a Kodokan judo kézikönyve1, amelyből Kano mester szavait idézve mutatjuk be a judo öt alapelvét. Ez az idézet arra is választ ad, hogy új rendszere megnevezésére miért alkalmazta az Alapító Mester jiu-jitsu (a lágyság elvén alapuló harcművészet) helyett a jiu-do (a lágyság elvén alapuló életvitel) kifejezést.


A JUDO ÖT ALAPELVE
Jigoro Kano; Kodokan Judo
Kodansha International, Tokyo, New York, London, 1994, p. 24-25.

A judo küzdelemnek alapvetően az ad értelmet, hogy amit a mérkőzéseken megtanulunk, annak nem csak a későbbi edzéseken, hanem a mindennapi életben is hasznát lássuk. Szeretnék kiemelni öt alapelvet, és röviden rámutatni, hogy ezek miként működnek a társadalmi szférában.

  • Az első egy aranyigazság, amely kimondja, hogy az embernek gondos figyelmet kell fordítania az önmaga és a többiek közötti viszonyra. Vegyünk egy példát; mielőtt támadást indítunk, meg kell figyelnünk ellenfelünk súlyát, felépítését, erős pontjait, vérmérsékletét, stb. Tisztában kell lennünk saját erősségeinkkel és gyengéinkkel is és szemünknek kritikusan fel kell mérnie a környezetet. Azokban az időkben, amikor a mérkőzések szabadban zajlottak, meg kellett vizsgálni a terepet a szikladarabok, mélyedések, vágatok és ehhez hasonlók szempontjából. A dojóban a falakat, az ott tartózkodó személyeket és más lehetséges akadályokat kell szemügyre venni. Ha az ember gondosan megfigyelt mindent, természetes módon adódik, hogy miként tudja legyőzni ellenfelét.

  • A második pont, amelyet tárgyalnunk kell, a kezdeményezés megszerzése. A szellemi küzdősportok szakértői, mint például a sakkozók vagy go játékosok alkalmazzák a kényszerítő húzások stratégiáját, olyan lépéseket tesznek, amelyekre a másik játékos kénytelen megadott módon lépni. Ez az elv egyértelműen alkalmazható a júdóban éppúgy, mint a mindennapi életben.

  • A harmadik pont tömören így hangzik: Mérlegelj körültekintően, cselekedj határozottan! A mondat első fele szorosan kapcsolódik a fenti első ponthoz, vagyis egy technika végrehajtása előtt aprólékosan értékelnünk kell ellenfelünket. Ha ezt megtettük, a mondat második felét már automatikusan meg tudjuk valósítani. A határozott cselekvés azt jelenti, hogy nem habozunk és nincsenek mellékgondolataink.

  • Miután szó esett a végrehajtásról, a leállással kapcsolatban szeretnék tanácsot adni. Ezt nagyon egyszerűen ki lehet fejezni. Amikor elértünk az előre kitűzött pontig, ideje, hogy befejezzük a technikát, vagy bármi egyebet.

  • Az ötödik és utolsó pont magát a judo lényegét érinti. Ebben a mondásban fogalmazódik meg: Menj utadon töretlenül, a győzelem ne tegyen elbizakodottá, a vereség ne törjön le. Akkor se feledkezz meg az óvatosságról, ha minden csendes körülötted, és akkor se bénítson meg a rémület, ha nyilvánvaló veszély fenyeget. Beleértendő ebbe az a figyelmeztetés is, hogy ha hagyjuk magunkat félrevinni a sikerektől, a győzelmeket elkerülhetetlenül vereségek fogják követni. Azt is jelenti, hogy állandóan harcra késznek kell lenni - még egy győzelem elérése utáni pillanatban is. Akár csendes, akár zavarosan kavargó a környezetünk, mindig képesnek kell lennünk, hogy minden rendelkezésünkre álló eszközt fel tudjunk használni célunk elérésére.
A judo tanítványnak észben kell tartania ezt az öt alapelvet. Ha ezeket alkalmazni fogja munkahelyén, az iskolában, a politikai életben vagy bármilyen más társadalmi területen, tapasztalni fogja annak hatalmas előnyeit.

Összefoglalásképpen; a judo szellemi és fizikai tudomány, amelynek tanításai könnyen alkalmazhatók mindennapi ügyeink irányításában. A judo alapelve, amely valamennyi támadó és védő technikát uralja az, hogy bármi is a célunk, akkor érhetjük el legjobban, ha elménk és testünk képességeit maximális hatékonysággal használjuk fel. Ugyanezen elv mindennapi tevékenységünkre alkalmazva a legmagasabb rendű és legésszerűbb életvitelt eredményezi.

A judo gyakorlása nem az egyetlen módja, hogy megragadjuk ezt az egyetemes elvet, de én így értettem meg és ennek segítségével próbálok másokat is segíteni a megvilágosodás útján.

Akár a támadások és védések művészetének csiszolására, akár mindennapi életünk tökéletesebbé tételére alkalmazzuk a maximális hatékonyság elvét, mindenekelőtt az szükséges, hogy rend és harmónia uralkodjon az emberek között. Ez csak úgy érhető el, ha segítjük egymást és tudunk engedményeket tenni egymásnak. Ez kölcsönös előnyökön alapuló általános jólétet eredményez. A judo gyakorlásának végső célja, hogy szívünkbe véssük a maximális hatékonyság, és a kölcsönös előnyökön alapuló általános jólét elvét. A judón keresztül az emberek, miközben fejlesztik testüket és megtanulják a támadás és védekezés művészetét, egyénileg és közösen is elérik legmagasabb szellemi állapotukat.